A szöveget persze utólag alkalmazták a dallamra. A magány alkotó erővel bír, lehetőséget a hogy az ember kiteljesítse a tehetségét, elmélyüljön valamiben. Amikor aztán elillanni látja, kitör belőle a szenvedélyes indoklás, megmagyarázza az esti nyugalom különleges értékét. Célja, hogy nevetségessé tegye ezt a tulajdonságot.
A takarékosság erény, de ha valaki túlzásba viszi, és zsugori lesz, az már nem az. Hosszabb lélegzetű, s nem versszakokra, hanem részekre van tagolva, melyeket tematikai, hangulati váltások különítenek el egymástól. A boldogságot, örömöt felváltja a csalódottság, a kitaszítottság. Csokonai itt saját magát biztatja. A felvilágosodás korának legnagyobb magyar költője.
A költemény műfaja elégia, és a megszemélyesített Reményhez szól. A Remény-allegória keretként fogja közre a kert-allegóriát. Az elégia szomorkás hangvételű vers.
Ebben a korban a házasságot a szülők szervezték, főleg vagyoni alapon. A költő ismert a városban egy uzsorást, és bemutatta annak. Indító képe, a tájleírás a klasszicista pictura hagyományait idézi. A természet bemutatása az idilli alkony leírásával kezdődik: megszemélyesítés, igei metafora, élénk költői jelzők teszik láttató erejűvé a képet.
Főldiekkel játszó Égi tűnemény, Istenségnek látszó Csalfa, vak Remény! Címe rögtön megszemélyesítést hordoz magában, a visszhangot a klasszicizmus hagyományainak megfelelően Ekhó nimfa képében szólítja meg. A reneszánsz korban a költészet két részre oszlik: közköltészet – udvari. A költő ezt a versét már kész, fülbemászó dallamra írta. Balassinál összefolyik.
A magyar reneszánszban keveredik a vágáns és a trubadúr költészet. A hatalmas szerelemnek Megemésztő tüze bánt. Te lehetsz írja sebemnek, Gyönyörű kis tulipánt! Szemeid szép ragyogása Eleven hajnali tűz, Ajakid harmatozása Sok ezer gondot elűz. Teljesítsd angyali szókkal, Szeretőd amire kért: Ezer ambrózia csókkal Fizetek válaszodért.
Az estvéhez hasonló felépítésű a Konstancinápoly című vers is. A pictura rész, a város bemutatása földrajzi helymeghatározással indul, maj mintha egy városnéző sétán vennénk részt, a szemlélődő költő – múzsája segítségével – végigkalauzol minket, ámulatba ejt a pompás látnivalók sokaságával. A Laura név valószínűleg fiktív személyt jelöl.
A kutatók véleménye azon a ponton -, hogy ki is bújik meg a Rózsi név mögött – megint csak eltér. Mint tudjuk a nimfák a természetben éltek, és sok esetben a szépet, a jót, az ártatlanságot személyesítik meg. Anyja csak kosztos diákok tartásával tudta megélhetésüket biztosítani.
Ez a cím egy általános udvarló vers volt, a virágénekek hagyománya szerint a lány nevét egy virágmetaforával helyettesítette. Eredeti címe: Egy tulipánthoz. A legnagyobb csapást az jelentette számára, amikor szerelmét máshoz adták feleségül. Ezt az érzést örökíti meg a következő verse. A költő lelkében kavargó érzelmeinek keres megnyugvást, amit a csendes magányban talál meg.
Megszemélyesíti a magányosságot, úgy szól hozzá, mintha nő lenne. Műfaja: anakreóni dal (Anakraónt, görög költőt utánozza). A szituáció: egy egyszerű hétköznapi helyzet, amikor a költő boldogan tölti együtt az idejét a szerelmével. Az elragadtatott érzékenység valóságos szépséghimnusz, amelyben a. Valószínűleg utólag alkalmazták a vershez.
A témát illetően kaphatott ösztönzést Horatiustól, tőle kölcsönözte a strófaszerkezetet is (alkaioszi). Bevezetés: - információ a szerzőről(életrajzi adatok,hogyan helyezkedik el a vers az életművében) - saját gondolatmenet a témával kapcsolatban(általánosságok stb.) 2. A verselemzés szempontjai 1.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.