A tanítási folyamat eredményességének egyik legfontosabb előfeltétele, hogy a tanuló együttműködjék a tanárral. A módszer fogalma : Meghatározott oktatási célokhoz vezető tervszerű eljárás, vagyis a HOGYAN kérdésre kíván választ adni. Az aktív tanulás feltételeinek megteremtése – A DIÁK TUD ÉS AKAR TANULNI 1. Fegyelem (és nyugalom) 2. Jelentése is ez: kimozdító, mozgató “ero”. A pszichológiában gyujtofogalom.
Beletartozik minden cselekvésre, viselkedésre készteto belso tényezo. A tanulási motiváció kutatása arra a kérdésre keresi a választ, hogy miért tanulunk. Bár első hallásra a kérdés egyszerűnek tűnhet, az okok teljes feltérképezése egyetlen személy esetében is lehetetlen vállalkozásnak tűnik. A Békeiskola is fontosnak tartja a szükségletek, a természetes motiváció figyelembevételét.
Azonban tömegiskoláról lévén szó, az egyéni mellett a csoportsajátosságok figyelembevételére, a szituatív viselkedésbefolyásolásra, s az előírt tananyag feldolgozására, a különböző módon és eszközökkel történő külső motiválásra is nagy gondot fordítanak. Az intrinzik és extrinzik motiváció. A motiváció két típusa.
Ezek a motívumok a szeretet igényéből, az elfogadási igényből, a valakihez való tartozás igényéből fakadnak, és abban nyilvánulnak meg, hogy a gyermek igyekszik meglelni annak a módját, hogy dicséretet, figyelmet, odafordulást és törődést kapjon az osztálytársaitól és a. A játékosítás különböző módszereit és felületeit már több éve használják a nemzetközi pedagógiában , de már Magyarországon is vannak olyan pedagógusok, akik saját tapasztalatokról tudnak beszámolni a gamifikáció eszközeinek bevezetése és használata kapcsán. A tanórai motiváció fő területei A tananyag tartalmából adódó motiválási lehetőségek Minden témakörhöz található olyan érdekes, a gyermek gondolkodásához közel álló, bevezető jellegű feladat, amellyel indítva az adott ismeret tanítását, az felkelti a tanulók érdeklődését. A TANULÁSI MOTIVÁCIÓ PSZICHOSZOCIÁLIS TÉNYEZŐI Csibi Monika M. Viteazul Gimnázium, Marosvásárhely Kutatásunkat a tanulók motivációs struktúrájának napjainkban tapasztalt változásainak megértése, valamint a tanulás szociális motívumainak azonosítása iránti érdeklődésünk indokolja. A diákok tanulmányokban valós sikerességét elsősorban a tanulási motiváció határozza meg, azaz annak megléte, avagy hiánya kiemelkedően fontos a tanulók előmenetele tekintetében, így nem véletlen, hogy kiemelt helyen szerepel a pedagógiában. Tehetségazonosítás a pedagógiában keknél a legritkább esetben beszélhetünk tehetségről.
Az ezekre a hajlamokra (képességek, kreativitás, motiváció ) utaló jegyeket próbáljuk pszichológiai vizs-gálatokkal (is) megtalálni. Az integráció a nevelésben és a pedagógiában a fogyatékkal élő, akadályozott és az ép egyének közös élet- és tanulási térben végbemenő együttnevelését, oktatását és képzését jelenti, ezáltal minden résztvevőnek optimális fejlődési lehetőséget biztosít. FEJEZET A leggyakrabban használt pedagógiai fogalmak Molnár György A mai, gyorsan változó oktatási rendszerben alapvető fontosságú a pedagógiával kapcsolatos alapfogalmak helyes és egységes értelmezése, hiszen csak így biztosíthatjuk az átjárhatóságot a pedagógiai fogalomhasználat területén. Magasabb rendű motiváció , mint kutatási motiváció vagy teljesítmény motiváció.
Az asszociációs hagyományban tanulmányozott motiváció. Az ösztöne fogalmát kritikusan kritizálták, különösen a kezében Watson. A homeosztázis fogalma. Ezt a koncepciót általában a biológiai.
A DIDAKTIKA FOGALMA , TÁRGYA, KAPCSOLATA MÁS TUDOMÁNYTERÜ-LETEKKEL A didaktika fogalma A didaktika az oktatás elmélete. Elnevezése a görög „didaszkó, didaszkein” (tanítok, tanítani) szóból származik. Motiváció és motiválás. A minősítő funkcióhoz gyakran kapcsolódik az értékelést végző részéről a tekintély hangsúlyozása, érvényesítése, ami sokféle kárt okozhat az értékeltek (gyerekek, tanárok, iskolák személyzete stb.) körében, így például félelem az értékeléstől, az iskolától, a tevékenység iránti motiváció elvesztése.
Az ismertetésben főképp az elsajátítási motiváció kritériumorientált pedagógiában betöltött szerepére szorítkozunk. A pedagógiában két értékelési típust különböztetünk meg attól függően, hogy mit tekintünk az értékelés során viszonyítási alapnak, nevezetesen a normaorientált és kritériumorientált. Pedig még a következő hatásai is vannak, mint megerősítés, kontroll, visszacsatolás, motiváció, információt is közvetít a tanuló produkciójáról, tevékenységéről. Arról, hogy a kitűzött célokat, kritériumokat milyen eredményességgel közelítette meg, érte el a tanuló.
A differenciálás fogalma arra utal, hogy nem feltétlenül ugyanazt és nem feltétlenül ugyanúgy tanítjuk minden tanulónak. Ezt az indokolja, hogy a tanulók nem egyformák sem pszichológiai értelemben, sem a megelőző tudás vonatkozásában. Ugyanazok a tartalmak és eljárások különböző mértékben fejlesztőek a különböző. Az értékek olyan alapelvek, amelyek kifejezik, hogy az adott társadalomban mit tartanak kívánatosnak és fontosnak.
A nevelés értékközvetítés vagy értékteremtés.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.