S ekkor fölcsendül az aggodalom, a szorongás hangja: a jóleső, örömteli szomorúságot elrebbenti a setét éj egyértelműen komor és rideg szárnya. This feature is not available right now. Please try again later. Az első sor a piktúra-részhez tartozik: egy alkony, egy naplemente leírása, a maga zeneiségével, hangjaival. Hat ilyen rész van, szerkezetileg tehát hat egységből áll a vers, melyeket az egyén, a természet és a társadalom témái határoznak meg.
Az egyes embert tehát, aki rablásra, lopásra adja a fejét, a világ tette tolvajjá. Nem azért lett „gonosz”, mert olyannak született, hanem a társadalom rontja meg. Ez a gondolat, amely szintén szentencia, új, különleges fordulat a versben. Az emberek szabadon éltek a természet lágy ölén, és minden baj akkor kezdődött, amikor eltértek a természet törvényétől, kitalálták a magántulajdon fogalmát, és ezzel megfosztották magukat az ősi szabadságtól („zárbékót”, bilincset tettek saját kezükre). A kis filemile míg magát kisírta, Szomorún hangicsált fészkén a pacsirta.
Indító képe, a tájleírás a klasszicista pictura hagyományait idézi. A természet bemutatása az idilli alkony leírásával kezdődik: megszemélyesítés, igei metafora, élénk költői jelzők teszik láttató erejűvé a képet. Jelen esetben a mű előzménye az Egy városnak leírása című propozíciós vers. A cím megjelöli a napszakot: este, valamint picturát sejtett. A pictura a természet, tájak, évszakok, emberek leírása.
Az estve verselemzése kéne nekem. Szemben áll a nappal és az éj, a világosság és a sötétség, az ébrenlét és az alvás. Ebben az átmeneti idoszakban feldúsulnak ugyan a természeti szépségek, de a nappaltól való búcsúzás szomorgó-vidám melankóliával is telíti a tájat. Az érzékletesség megtartását birtokos névmások használatával éri el. Nem sokkal késobb kimondja a tételmondatot, amelyre a mu épül: „Nem született senki gazdagnak, szegénynek”.
Ady Endre: Világháborús költészete, Az eltévedt lovas elemzés II. Az aranyos felhők tetején lefestve. Cseppecskéit a nyílt rózsákba hullatja. Szunnyadnak búcsúzó nótájok rendjein.
Ezekben az alkotásokban egyesítette a picturát és az sententiát. Az első piktúra után lássuk az átvezetést és a szentenciát, mely valamilyen nagy életigazságról való bölcselés. Neved Email címed FELIRATKOZÁS Form is being submitte.
A madarkák meghűlt fészkeknek szélein. Hogy miólta kellemiddel Megkötöztél engemet- Már azólta. A napnak hanyatlik tűndöklő hintaja, Nyitva várja a szép enyészet ajtaja.
Haldokló súgári halavánnyá lésznek, Pirúlt horizonunk alatt elenyésznek. A mecsetek látványa a mohamedán vallást juttatja eszébe, s ez kiváltja a vallási elfogultság és papi képmutatás kritikáját. Konstancinápoly elemzés. A madárkák, meghűlt fészkeik szélein Zengenek búcsúzó nótájok rendjein. A vadak, farkasok űlnek szenderedve, Barlangjába mordul bömböl a bús medve.
A vers felütése picturával történik, egy idilli tájat fest le a költő. A költő mégsem elégedett, mivel szembesül a társadalmi problémákkal. A költői panasz szólal meg a versben, illetve a Roussean-nál olvasott eszmékkel találkozunk itt a költeményben. Mikor Csokonai megírta, már nyilvánvaló volt, hogy Lilla nem lehet az övé.
Ekkor nagyon megváltozott a költő kedve, hangszíne, gondolatai, tematikája, és más műfajokban kezdett alkotni. A PEST elemzés felépítése. Környezeti szempontok és versenyképesség.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.